Ha a gyermekek fejlődési pszichológiáját, vagy az információfeldolgozást nézzük, akkor azt látjuk, hogy a csecsemő sémákba rendezi a világát. SÉMÁ-ba, mi fér bele, és mi nem fér bele. Így tudja felosztani kicsiny világát. És idővel SÉMÁNK térképe nő, berögzül és mintává válik.

A minta definíciója egyrészt, hogy ugyanazt a kialakított alakzatot követjük, vagy ugyanazt a gyártósor folyamatot átvesszük, harmadrészt, megkönnyítve számunkra a döntést átveszünk egy cselekedeti, tevékenységi sort. Mert nem akarunk, nem szeretnénk, nincs időnk gondolkodni. 

Mikor beszélhetünk mintáról?

Legtöbbször magunkon kevésbé látjuk, de máson rögtön megtaláljuk a beletáplált, átvett mintákat. Amikor ugyanúgy oldanak meg dolgokat, vitával, hallgatással, szőnyeg alá sepréssel. Amikor úgy veszed észre, mintha deja vu érzés fogna el, ezt már láttam valahol....

Honnan jön a minta?

Minta forrása, mindig olyan személy, akivel tudatosan, vagy tudattalanul azonosulunk, és sok időt töltünk el. Korábban én például gesztusokat, és szavakat "loptam" össze barátaimtól. De ezt már tudatosan is teszem, mert csak a jó dolgokat veszem át.

De mi van a tudattalan átvétellel?

Szépen mélyére kell menni a cselekedeteinknek, néha azt mondjátok, hogy ez vagy az, mennyire hasonlít édesanyjára, apjára stb., mert ezt vagy azt ugyanúgy oldja meg. Ott érhető tetten a tudattalan minta! A szülői minta megjelenik: párválasztás, konfliktuskezelés, kapcsolatok kezelése (barátságok), lakás takarításában, és még a lányoknál pl: zuhanyzási szokások, sminkelés, önmagam  nőiességének felfedezése, kezelésében, egyszóval női kollektív anyag átadásánál,  fiúknál borotválkozás, férfi test kezelése, erő értelmezése, a férfi kollektív tudat értelmezésénél.

A szülői, felnőtt minta a legerősebb forrás

Édesanyám egyedül nevelt fel minket, és én magam is úgy tartottam huszonévesen, hogy egyedül is fel tudok nevelni gyermekeimet, nem kell nekem férj, mert nem láttam anyám mellett sem, és ő is köszöni, ezt jól megoldotta. Sokáig tartott kiütni ezt a nézetet. Beszéltem más lánnyal is, aki ugyanígy gondolta, és ő is apa nélkül nőtt fel. Tehát ez létező minta!

Olyan, mint az anyja...

Párválasztás - nos, ez a legklasszikusabb minta. Hogyan választunk párt? Milyen kapcsolatot építünk ki? Mi milyen kapcsolatot ismerünk? Minta azért jó, mert tudjuk mi -merre- hányadik. Ha te úgy választasz, mint anyád, akkor már tudod, milyen minősége lesz a kapcsolatnak, tudod miről vitáztok, milyen életed lesz, miben kell önmagadnak alámenned, mert hisz ezt láttad szülőktől is. És ezt már ISMERED. Családomban a férfiaknál a nőválasztás, nőknél a férfiválasztás klasszikus minta alapján történt. Nem mondom, hogy jó minta alapján, de gyönyörűen fel lehet fedezni. 

Mit tegyek, ha látom a mintát, de változtatni akarok?

Magam sok mindenben észrevettem azt, hogy édesanyám mennyiben alakított ki bennem mintákat, folyamatosan oldom ki, vagy gondolkodom ellenkezőjében. De nem minden minta kidobandó!!! Lehet, csak változtatni kell rajta, személyre szabni! Én olyan messzire jutottam, hogy totál ellenkezőjét szeretném teremteni,  és AZ sem jó! 

KI vagy TE?

Milyen lenne a saját mintád? Hogyan tudsz másokkal kapcsolatba lépni? Mikor veszed magadon észre, hogy úgy viselkedsz, mint más? Észreveszed, hogy mintákból élsz? Honnantól vagy te? Mik a legfőbb tulajdonságaid? Miben vagy TE jó? 

És ha végül belegondolunk, minden csak egy MINTA?

Ha már mindent sémába rendezünk, ritka újat teremteni. Amit te alakítasz ki, az talán másnak minta. Talán csak azt kell tudni, mi a jó és mi a negatív minta? Ezt is talán könnyű megállapítani: ami fájdalmat és félelmet szül, az NEGATÍV (de nem olyan félelmet, és fájdalmat, amihez hozzászoktál és már észre sem veszed, szőnyeg alá sepred, hanem még gondolati formában félelmet, és fájdalmat kelt, az már rossz irány.