Elgondolkodtam, egy Teréz anya idézeten. Sokan sokféleképp idézik, én ezt veszem át: Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját, az egész világ tiszta lenne.

Egyik idézetvariánsában, ha mindenki saját kertjében tisztogatna... 

Megakadt a szemem a saját kerten, a tisztogatáson. Ennek az idézetnek az értelmezési kerete lehet, saját önszeretetünk határa. Merthogy a határok meghúzásával is sok gond van. Volt egy anyuka kliensem (theta healing konzulensként dolgozom), akivel egyszer kimondattam azokat a varázsszavakat, amelyeket a saját őrangyala üzent neki: Légy a saját életedet főszereplője! Élvezzen prioritást a te igényed is! Szeresd magadat!

Azonban nem tudta végigmondani, ismételni eme szavakat, mert elcsuklott a hangja, majd elszipogta nekem: -Hogy tegyem ezt, mikor van három gyermekem? Nem lehetek én az első!

Nagyon gyönyörű az Univerzum tükre. A saját őrangyala kérte arra, hogy saját maga rendezze határait! Tudja és érezze, hogy a szeretet, az önszeretet ŐT is érinti. Ha egy anya nincs egészben, egységben, teljességben, gyermekei sem lehetnek. Kényes kérdés ez. Látom, ahogy az anyukák magukról sokszor lemondanak, igényükről mások, többnyire gyermekük javára. Majd ez létformává válik, mondássá, majdnem saját maga igazává, és eltűnik az anyából a nő, a feleség, a munkatárs. 

Tehát azzal, hogy néha tisztogatás mellett, helyett, csak azzal foglalkozunk, hogy meddig is tart a mi portánk, kertünk, illetve önszeretetünk, már ezzel óriásit segítettünk magunkon. És aktív létrehozójává váltunk egy magasabb rezgésű föld bolygónak.

Nem azt mondom, hogy most mindenkit három lépést távolba tegyünk és csak magunknak éljünk! Csak magadat kérdezd, saját önvalódat mélyen a szívedben, lelkedben.

Mi tesz boldoggá? Mitől vagy jól?

Te személy szerint, és nem más, és nem mástól (nem gyermekem boldogsága nekem is boldogság, vagy ha párommal lehetek az nekem boldogság), hanem Téged mi tesz boldoggá?

Miből is áll az  a kert, amit tisztítani kell? Mi van a kertedben? Mi táplálja a kertedet?