Ez az öt fogalom, érték, amit én magamra kérek, imáimban. Minden életterületemre kérem: emberi kapcsolatokra, párkapcsolatra, egészségre, lakhelyre, munkahelyre, anyagi helyzetemre.

Kegyelem: mert látni kell, hogy ha ezeket a sorokat olvasod, akkor már véget vetnél a negatív ciklusnak, letennéd a kardot, letennéd a válladat terhelő súlyokat. Mert lehet másképp, mert lehet jobban élni. És ez nem reklámfogás, ez egyszerűen így van, igenis lehet jól élni! De ha körbetekintesz és  a környezeted tükrözi az eddigi életeid hibás döntéseidet, te hiszel, és képes vagy másképp dönteni, megfogalmazni, hogy amit eddig gondoltam, arról innentől fogva másképp gondolkodom, ahogy Jézus mondta: Cseréld le gondolataidat! Te is lecseréled őket. Látod a fényt, és látod, hogy a szeretet betakar, hívásra ott van. Isten megvár (Marianne Williamson sorait idézve): Isten rád vár, gondolataid lecserélésére! Ő mindig itt van veled, ott van veled, ott van benned. És ahogy észreveszed, mennyi, de mennyi szeretet vett körül, amikor te azt hitted, hogy kiűzettél, vagy elkülönültél, akkor csak kegyelmet kérhetsz.  (nálam annyival más, mert minden ember életútja más, hogy sok-sok nem szeretetalapú életem volt, így szükségem van saját magam kegyelmére. Talán nem is Isten kegyelmére, megbocsátására, mert az ADOTT, hanem önmagam magam feletti kegyelmére. Nekem önmagamnak kihívás megbocsátani, nem másoknak. De mindenki látja a saját életéből, hogy mi igaz rá)

Alázat: Egyszerűen a szeretet békés, elnéző. Nem gőgös és büszke. Az alázat csak a fegyvertelenség, a bizalom jele.

Elfogadás: szeretet és a szeretetteljes gondolatok elfogadása, befogadása minden életterületre. Az öröm a csoda elfogadása, befogadása az életünkbe. Mikor théta healinggel dolgozom, akkor sokszor jön az válaszként, hogy nem tudják a kliensek befogadni a jót, mert vagy nem érdemlem meg, vagy nem SZOKOTT hozzá. Az öröm eddig nem volt élete része, és ez így túl sok. Hogy lehet szeretetben, békében élni? Sokunknak az eddig érzett fájdalom, félelemmel vezérelt kapcsolat , minta volt az alap, a megszokott. A komfortos. És most csak úgy befogadni a jóságot, bőséget, örömet?  Nos, erre kérem én is, hogy érkezzen el, minden életterületemre az elfogadás. A szeretet és a fény befogadása.

Megengedés: sokan nem is merik megengedni a jót maguknak, beengedni életük minden területére. Bőséget, fényességet, szeretetet engedek meg magamnak. Nem saját magunknak ellensége lenni! Letenni a jó magyar szenvedés karmát, a szenvednem kell, mert csak akkor élek hitrendszert. Az érték, a siker nem szenvedés által lesz az! Hahó! Megengedem és befogadom a jóságot a szeretetet az életembe. Abbahagyom, hogy keresem azt, ami visszahúzhat, ami igazolja, hogy az élet szenvedés. (mert gyorsan meg is találod, ha csak a hibákat keresed!)

Türelem: fejlődés folyamat. És ahogy a folyamatban természetes, időt vesz el. Az idő pedig ego fegyvere, nem az égieké! Hisz örökké élünk, de épp most ez az emberi élet kabát van rajtunk! Ne nézd az órádat, naptáradat, hogy mikor fogsz majd megvilágosodni! Magam saját tapasztalatából azt tudom elmesélni, hogy minden nap tanulok újat, és minden félévben óriásit fejlődöm, visszatekintve, hol voltam (és akkor is azt hittem már vagyok valahol), és még mennyi van előre! :) Tényleg fejlődünk, végső célom szeretetteli gondolatokkal rendelkezni csak! De még nincs itt az idő, az amit ma megtanulok, másnak segítség! De az én utam, nem egyenlő más útjával. Mindenki hite és türelme szerint gyógyul, fejlődik! 

Áldás rátok!