Egy olyan dolgot szeretnék megosztani veletek, amely hétköznapi, és mégis meglepő.
Egyrészt a saját mintáinkból, médiából nem erre építenénk, de az égiek humorosak. (Minden földre leszületett egyén képes beszélni az égiekkel, ez nem az én egyéni érdemem, ez egyéni döntés kérdése  )
Nos, aki olvasta a Beszélgetések Istennel, az olvashatta azt is, ahogy az író is visszakérdez, te ilyen humoros vagy? Isten válasza: Voltaképpen ezt is én teremtettem 
Az én tanácsom is hasonló. Nevessetek! Röhögjetek, amennyit tudtok. Játsszátok az életet. A humor égi adomány, és segítség a bajban. (Persze, arany középút, nem röhögéssel fogsz fizetni a boltban.)
Elmesélek egy saját történetet. Van egy életterületem, amire mindig oldok, minden embernek van olyan területe, ami folyton gondban van, vagy totál változatlan, szóval nem felel meg. Emlékszem épp arcot mostam, és kértem a Teremtőt, hogy mondja már meg, mit oldjak még... Teremtő válasza: - Vegyél már egy lottószelvényt!
Én úgy elkezdtem röhögni, percekig nem tértem magamhoz. És tényleg. Az Úr vicces, és a legjobb dolog, ha te is vele tartasz. (Aki nem ismeri a viccet: Egy fickó minden nap fohászkodott Istenhez, hogy nyerjen a lottón. Ez így megy hónapokon keresztül, mikor egyszer leszól az Úr:
-Az Isten szerelmére, legalább vegyél már egy lottószelvényt!)
És tudta, és tudta, tudta Isten, hogy én ismerem a viccet, tudta. És a legjobb pillanatban be is tolta. Nem oldani kell már ezen a dolgon, hanem lépni felé gyakorlatban földi dimenzióban is.  Ezt jelentette eme vicc. Ne csak a lelki oldalát lássam a problémának, hanem a fizikai oldalát is. Innen jött a kifelé a komfortzónából posztom is. Tessék elindulni!
A humor: isteni adomány, éljünk vele. És egyáltalán ne csodálkozzunk, ha tőlük is megkapjuk a dolgok viccesebb oldalát. Hm, a saját képére teremtett végülis  Áldás!