Akikkel beszélek, akik hozzám fordulnak, azokról döntő többségében kiderül, hogy az önszeretet hiánya a fő kérdés. Nem, nem tudok mondani egy egységes megoldást az önszeretetre, arra, hogy miképp szeretheted önmagadat jobban, mert minden (emberi) lélek más, más utat jártál be addig, amíg ezt olvasod, sőt más lesz az utad, amint elolvastad. Mások vagyunk, és mégis egyek  (erről is írok majd).
Azonban, azt mindig leszögezem, hogy jelöljük ki, az önszeretetünk határait. Meddig tartunk mi, vagyis csak a Te határa. Honnantól mondunk nemet?
Ehhez találtam egy csodás képet, a forrás sajnos nincs feltüntetve, NEM az én csatornázásom, de szépen összefoglalja, hogy miképp tarthatjuk az önszeretetet, miképp húzhatjuk meg a határainkat!
Fogadjátok szeretettel és áldás a csatornázóra 
Köszönöm 
[átvett kép, nincs forrás, vagyis, végülis tudom, mi a végső forrás  ]