1, ismerd fel honnantól indul be  a másik blokkja,

2, ismerd meg önmagadat,

3, szeresd önmagadat,

4, találkozz a legnehezebb ügyféllel.

Térjünk rá a második pontra, az emberi kommunikációban, szituációk valós megismerésében.

2, ismerd meg önmagadat

A spiritualitás egyrészt azon képességek összessége, amely segít megismerni önmagadat. Ezentúl jelenti azt is, hogy visszatalálj magadhoz, illetve szeretni tudás képességét.

Semmi másért nem vagyunk itt a földön, csakhogy tapasztaljunk, és megtanuljunk szeretni. Elsősorban ÖNMAGUNKAT. Ahogy előző posztban feltűnt, csak magadért vagy felelős, csak magadat kell(ene) szeretned! És ahogy látjuk talán ez a legnehezebb: szeretni, megbocsátani és harmóniában élni önmagunkkal. És mindez hogy kerül a kommunikációhoz? Ott vagy az érzelmi hurrikán közepében, és nem tudod megállni, vonz, így visszaszólsz, gesztikulálsz, nem tudsz semleges maradni. Majd utána még napokig rágódsz saját, vagy más viselkedésén, és szépen készítesz belőle egy mintát, egy kommunikációs sémát. Ismerd meg önmagadat! Eleinte csak a vita végén jössz rá, hogy hol volt az a pillanat, amikor már nem vagy semleges. Majd eljön az is, hogy látod, a vita közepén, hogy itt van az a pont.

Tedd fel a kérdést: Ki és mi nyer, ha visszaszólsz? Biztos, hogy mindig neked van igazad? Biztos, hogy ez az a pillanat, és amit szeretnél elmondani, az átmegy?

Magadnak meg: miért érezted azt, hogy ez a vita téged is beszippant? Honnantól érzed magadat megszólítva? Hol érzel még félelmet, fájdalmat, dühöt, haragot? Mi váltotta ki? Mert akkor ugyanis ott van a képzeletbeli kutya elásva, azzal a negatív érzéssel kell foglalkoznod. úgy vélem az nem megoldás, hogy kerülöd azt a témát, azt az embert stb., mert van egy rossz hírem, ADDIG kapod ezeket a helyzeteket és embereket, amíg nem döntesz a változás mellett. 

Megoldás? 

Eldöntötted, hogy változol? Eldöntötted, hogy lépéseket teszel azért, hogy saját lelkedért dolgozzál? Teljes szívvel ezt szeretnéd? Tessék feltenni magadnak a kérdést. Mert ha nem, félszívvel nehéz haladni, és első-második buktatónál újraindulsz, de talán az sem gond, csak tudd, mit kell olvasni, mit kell tenni.

Akkor változunk! Annyira mindenki ismeri önmagát, hogy tudja csukott szemmel is, mi bosszantja a másikban, milyen szituációkat nem tűr. Az ego nem tartja tűrhetőnek. Az egoról majd máskor, csak olyan hosszú lenne kifejteni, hogy külön blog kellene rá. Összefoglalva: mindaz ami vagy, az EGO. Nem tudjuk mi emberek teljesen levetkőzni az egot, mindenben magunkat akarjuk látni, mindig azt várjuk a másiktól, hogy mikor beszél rólam, vagy mikor beszélhetek magamról, és csak gyűrjük, gyűrjük, és görgetjük egyre nagyobbra egonkat. Vagy ellenkező esetben, egyre kisebbnek érezzük magunkat, és akkor meg feláldozzuk életünket, de sokszor ezt is azért, hogy valaki felfedezze egonkat, hogy milyen rendesek is vagyunk (ego=önfigyelem másoktól).

Ha valóban dolgozni szeretnél magadon, akkor rengeteg módszer áll szerencsére a rendelkezésedre! Jelenlegi életedre vonatkozóan is , pl. ha  nem szeretnél előző életekben kotorászni, mert nem hiszel benne ergo nem is érzed magadénak. Mindenki csak saját igazát érzi magáénak, szelektív észlelés. Nekik ajánlom: pszichológiát, kineziológiát stb. Aki pedig elindulna, hosszú kirándulásra önmaga felé, annak sok-sok módszer áll rendelkezésre! 

Ha pedig elsősorban szeretne valaki maga tenni gyógyulása felé, annak ajánlom, hogy gyűjtse össze egy papírra, írja fel egyenként, hogy mely az a dolog, amelyben ő vétkes, ha valaki még ennél is tovább menne párjával és barátjáal egészítse ki a listát, vagy vegyen el belőle (tehát kontrollálja), majd egy fehér gyertya felett egyenként égesse el a cetliket.

Felveszem a kesztyűt a saját negatív érzéseim, félelmeim, mintáim ellen, és olyan szépen foszlanak szét, ahogy eme papírdarabok.

Így lehet pontot tenni, eldönteni azt, hogy kezükbe vesszük az irányítást saját életünk felett, vagy sem.